Igen. A gyomor vagy a környező szervek
(pl. nyelőcső, lép, máj, belek) sérüléséből, ér- vagy idegsérülésből adódó súlyos
szövődmények ritkák. A műtétnek részét képezi a gyomor illetve a belek megnyitása,
emiatt kialakulhat hashártyagyulladás (peritonitis), mely további műtétet is
szükségessé tehet.
A gyomor és a vékonybél illetve a vékonybél és vékonybél közötti kapcsolatot
varrattal hozzuk létre (anastomosis). A varratvonal területén ritkán gyógyulási
elégtelenség léphet fel, mely a varratvonal elégtelenségéhez vezet. Emiatt gyomor
illetve béltartalom jut ki a hasüregbe. Ez súlyos, akár életet veszélyeztető
hashártyagyulladáshoz vezet, ami sürgős újraoperálást tesz szükségessé. Bár a gyomor
csonkolásához használt varrógépek nagyon biztonságosak, a fémkapcsok között ritkán,
de ugyanúgy kialakulhat elégtelenség, ami a gyomortartalom hasüregbe jutása révén
hashártyagyulladáshoz vezet. A gyomor-bél illetve a bél-bél varratok a műtét utáni
időszakban beszűkülhetnek, illetve megcsavarodhatnak a belek normális mozgása révén,
így béltartalom továbbjutása akadályozva lesz, ami csuklást, hányingert, hányást,
görcsös hasi fájdalmat okozhat, bélelzáródáshoz vezethet.
A műtét során illetve a korai műtét utáni időszakban vérzés léphet fel, ami vér
vagy vérkészítmények adását teheti szükségessé, súlyos esetben újraoperálás válhat
indokolttá.
A gyomor megfelelő méretének kialakításához szájon keresztül levezetett szondát
használtunk, ennek bevezetése során légcső vagy nyelőcsősérülés alakulhat ki.
A műtét hossza miatt húgyhólyag katéter felvezetése indokolt a műtét előtt, ami
húgycső-, húgyhólyagsérülést, húgyhólyag fertőzést okozhat.
A műtéti fektetés miatt a lágyrészek és idegek nyomás okozta károsodása léphet
fel, ami igen ritkán végtagi érzészavarhoz, zsibbadáshoz, mozgászavarhoz vezethet.
Ennek a szövődménynek az előfordulása ritka, de lényegesen gyakoribb az extrémen
nagy testsúlyú betegeknél, mint a normál testsúlyúaknál. Fertőtlenítőszerek,
elektromos eszközök bőr és szövetirritációt okozhatnak, de ezek a ritka szövődmények
általában spontán megszűnnek. Az Ön műtétje során speciális, egyéb műtéteknél elő
nem forduló allergizáló anyagot nem használunk. Gyógyszerekkel, latexszel szembeni
allergia speciális ellátást igényelhet.
A laparoszkópos műtétek során a hasüreget széndioxiddal töltjük fel. A gáz a
műtétet követően váll-, nyakfájást, bőr alatti réteg „sercegést” okozhat. Ezek a
panaszok is spontán szűnnek.
A hasi műtétek sajnálatos velejárója a heg későbbi meggyengülése, a hegben sérv
kialakulása. Laparoscopos műtétek esetén ez ritka, ugyanakkor előfordulhat. A hegben
kialakuló sérv – a kizáródás veszélye miatt – műtéti ellátást igényel. A bőr hege
esetenként érzéketlenné válik. Az emberek egy része ismeretlen oknál fogva
fájdalmas, esztétikailag zavaró, kóros hegképződésre (keloid) hajlamos. Amennyiben
Önnek korábbi egészséges műtéti hege nincs, erre vonatkozó ismeret hiányában keloid
képződéssel is számolni kell, mint lehetséges késői műtét utáni szövődménnyel.
Évekkel a műtét után összenövés alakulhat ki a belek között, ami súlyos esetben
bélelzáródást is okozhat.
Minden műtét során ki tud alakulni a vénákban vérrög (thrombosis). Ezt
megelőzendő Ön személyre szabott dózisban és időtartamban vérrögképződést meggátló
gyógyszeres (injectios) kezelést fog kapni. Így minimális az esélye a vérrög
kialakulásának. Egy esetlegesen kialakuló vérrög ereket tud elzárni (embolia), ami
súlyos esetben akár halálos következménnyel is járhat.
A szakirodalom alapján lehetséges szövődmény a bypass műtét után a belek
egymással összegabalyodása, un. belső sérv kialakulása (Petersen-hernia). Technikai
módosításokkal ennek lehetőségét minimalizáljuk, de, mint potenciális lehetséges
szövődménnyel számolni kell.
Összességében elmondható, hogy extremen súlyos betegeknél a műtéti szövődmények
gyakrabban fordulnak elő, mindennemű műtét magasabb kockázatúnak tekintendő.